Minden, ami Waldorf

A meséről:
Egyszer volt, hol nem volt...”

Vekerdy Tamás a meséről:
"Nézzétek a gyerekeiteket, amikor játszanak (ha még tudnak játszani) . Elmélyülten nézik a kezükben tartott fa vagy kődarabkát: most katona, most király, most hajó, most kocsi. Belső képeiket vetítik ki a játékszerre, a játékba, így formálják meg, amit tudnak (éreznek) önmagukról és a világról. És nézzétek őket, amint mesét hallgatnak. Kettős tekintetükön látszik, hogy míg egyrészt a mesélőn csüggnek bámészan, másfelől befelé látnak, figyelnek: " A királyi palota mellet sűrű-sűrű erdő sötétlett, és az erdőben, egy ős-öreg hársfa tövében volt egy kis forrás...." - És ha jól mesélünk - lassan, dallamosan, ismétlésekkel - akkor belső látásukban látják is az erdőt, a forrást...az aranygolyót és a békát.... (Át is érzik, utánozzák.)

Aki belső képeket készít és lát, az feldolgozza tapasztalatait, élményeit, vágyait, indulatait. (Ezért: ami gyerekeinket igazán fejleszti, az a szabad játék, mese, az utánzás. Nem a fejlesztő foglalkozások!
A külső kép - a képernyők külső képei - leállítják ezt a feldolgozást. A gyerek nem tud különbséget tenni külső és belső kép között; nagy a kép-éhsége, mert sok feldolgoznivalója van. A külső kép is lenyűgözi, de nem hozza meg a feloldást. (Nem "fejleszt" .) Duzzadnak az indulatok, nő a szorongás - sűrűsödnek az agresszív kitörések.
Meséljetek!
Meséljetek fejből - és olyan könyvekből, melyekben egy-két-három "álomi" kép egy-egy mese mellett arra szolgál, hogy megindítsa a gyerek fantáziáját, színesebbé, elevenebbé tegye belső képkészítését.
Ha azt akarjátok, hogy gyerekeitek kevesebbet szorongjanak, kevésbé dühöngjenek, több derűvel éljenek és nyugodt biztonsággal fogadják be a világot - akkor meséljetek, naponta legalább egyszer és ne lökjétek oda őket az elektromos pásztor,a képernyő elé.
Meséljetek!"

A Waldorf óvodákban a mesélés a mindennapokba beépített szertartás, mely mindig az aktuális ünnepkörhöz, évszakhoz kapcsolódik. Egy mesét legalább egy hétig, minden nap elmondanak, ezzel nő a gyermekek érdeklődése és biztonságérzete. A mesélés mindig ugyanazon a helyen, ugyanabban az időpontban történik, mindig egyforma rítus kíséri, és minden gyermek egyformán résztvevője.A mesék ebben a formában történő ismétlése elmélyíti az azonosulást és a megértést is.A gyerekek különböző életkorban más-más mesét képesek befogadni. Egyszerű, egy szálon futó történetekből haladjunk a bonyolultabb, több szálon futó mesékig.


Az ünnepkörökhöz tartozó jellegzetes mesék a teljesség igénye nélkül:
A betakarítás időszaka:
- A kóró és a kismadár
- A kakas és a pipe
- A répa
- A kis nyúl
- Jakab és a zab
- A nyulacska harangocskája
Mihály ünnepkör:
- Szóló szőlő
- Király kis Miklós
- A csillagszemű juhász
- Az aranyköles
- A bölcs pásztorfiú
- Tűzmadár
- Az égigérő fa
Márton ünnepkör:
- A hét holló
- A 12 fivér
- Csillagtallérok
- A hat hattyú
Adventi ünnepkör:
- Mária gyermeke
- Mese a gőgös csillagról
- Prikulicsok
- Az aranytallér
Három királyok időszaka:
- Holle asszony
- 12 hónap
- A tél és a tavasz
- A fehér kígyó
- Rigócsőr király
Farsangi időszak:
- Az orsó és a vetélő
- A pitypang bóbitája
- Az aranyszőrű bárány
- Brémai muzsikusok
Tavasz ébredése idején:
- A fehérke és a hold
- Az aranytulipán
- A kiskondás
- Pirosbúbocska
- A nyúl meg a sün
- Három nyúl
Húsvéti időszak I.:
- A három pillangó
- A két testvér
- A méh királynő
- A háromágú tölgyfa tündére
- A rút kiskacsa 
Húsvét II.:
- Aranyszóló pintyőke
- Macskacicó
Mennybemenetel:
- A kristálygömb
- A békakirály és Vashenrik
Pünkösd:
- Hamupipőke
- Gereznabarka
- Erdei anyó
- A galamb
- Raponc
Nyár ünnep:
- Csipkerózsika
- Rozmaringszál

Az évszakasztalról:

Az évszakasztal a Waldorf óvodában a csoportszoba lelke.
Varázslatos, ünnepélyes és biztos támpontot nyújt abban, hogy hol tartunk az évben és milyen ünnepekre készülődünk. Lassan, érzékletesen alkalmazkodik a külvilág leglényegesebb változásaihoz, ami segíti a gyermekeket az év körforgásának megfigyelésében.

Az évszakasztal a lakásunkban egy olyan hely, amit közösen alakítunk ki, és ahol megélhetjük az év körforgását, megjelenítve rajta azt, ami kint, a természetben történik.

Az évszakasztal kialakítása:
Minden évszaknak megvannak a jellegzetes színei; a tavasznak a zöld különböző árnyalatai, a nyárnak a sárga, a narancssárga, az ősznek a piros, a vörös, a lila, a télnek a kék bármely árnyalata (az árnyalatok skáláját megnézhetitek pontosabban az évkör-színkör bejegyzésemnél).
Érdemes úgy kialakítani az asztalt, hogy mindig az évszaknak megfelelő színek domináljanak. Ezt megtehetjük színes (selyem)kendők, képek, kövek, az adott évszakban nyíló virágok, a természetben lelt kincsek és saját készítésű állóbábok, manócskák, tündérek, gyapjúállatkák segítségével. Lehetőleg mindig törekedjünk arra, hogy egyszerű, természetes anyagokat használjunk.
Az ünnepnapokat is kiemelhetjük; karácsonykor egy betlehemessel, angyalkákkal, gyertyákkal, húsvétkor nyuszikat, barkaágakat tehetünk az asztalra, de mindenki használja a fantáziáját, így igazán szép és különleges évszakasztalt készíthettek.

Öszzegyűjtöttem néhány képet, amelyek inspirálhatnak az évszakaszatal elkészítésében. Az alábbiak a csíkszeredai Waldorf oviban készültek:









Az alábbiakat pedig a netről gyűjtöttem, de ti is szétnézhettek, mert vannak ezeknél sokkal egyszerűbbek is:







A Waldorf játékok közös jellemzője, hogy természetes anyagokból készülnek nagyon egyszerű eljárással, így bárki el tudja készíteni őket. Ezek a játékok egyszerűségük miatt kiválóan fejlesztik a gyermekek kreativitását.  


A játékról és a játszásról:

A játék azért fontos, mert természetünk alapja, nem fokozhatjuk le csupán szabadidős tevékenységgé. Életünk első évei a játékról szólnak, minél tovább játszunk, később annál könnyebben boldogulunk a tanulással. A játék magába foglalja a fizikai jólétet, a vidámságot, a környezetünkről és magunkról való tudatos gondolkodást. Első alkalommal gyermekként, játék közben tapasztaljuk meg, milyen a másokkal való együttműködés, alkotóképességünkkel is ekkor szembesülünk először. Játék során kezdjük megismerni a fizikai világ felépítését és törvényeit. Megtanít arra, hogyan kezeljük csalódásainkat és örömünket. Elősegíti gondolkodásunkat, mozgásunkat, esztétikai fogékonyságunkat, és finomítja beszédkészségünket. Amikor játszunk, valami olyasmi is történik velünk, amit nem lehet szavakkal meghatározni. "Az igazi játéknak nem kézzelfogható minőségei vannak." Felismerjük a játékot, de ahhoz, hogy átérezzük, részt kell vennünk benne. Ahogy kilépünk belőle és tárgyiasítjuk, elveszítjük lényegét. El kell fogadnunk, és tiszteletben kell tartanunk, hogy a játékból nem származik közvetlen nyereségünk. Szerintem a játék természetes, és nem csak gyerekeknél. "A film, a színház, a költészet, a zene, a sport mind játékminőségeket foglalnak magukban, s az élet mérhetetlenül szegényebb lenne nélkülük." Mindenkinek ajánlom, hogy játsszon minél többet! :) Gyermekként ez nem is kérdés, de felnőttként is sokkal vidámabb leszel, ha nem felejted el, mennyire jó is játszani! :). 


A babáról, babázásról:

A lányoknak és a fiúknak is szükségük van arra, hogy a felnőttektől kapott gondolkodást újrajátszák. A babázásnak ebben van igen fontos szerepe, mert hozzásegíti gyerekeinket ahhoz, hogy később szerető szülővé váljanak. Ahogy a gyerek növekszik, bevonja babáját az első képzeleti játékaiba. Minél egyszerűbb a baba, annál több lehetőséget ad a gyereknek arra, hogy a képzeletát használja, és utánozza szülei (felnőttek) gondolkodását.
A már jobban megformázott baba lehetőséget ad a gyereknek, hogy saját másaként bánjon vele. Bánhat vele kisbabaként, kezelheti barátként, kitöltheti rajta a frusztrációit. Emberi tulajdonságokkal ruházzák fel a babájukat: a lányok utánozzák édesanyjukat – anyát és gyermekét játszanak –, a fiúk inkább hasonmásként kezelik őket. 
Ki szeretném hangsúlyozni azt, hogy nagyon fontos az is, ahogyan a szülő bánik gyermeke babájával (de ez vonatkozik minden, a gyermek számára fontos játékra). Tiszteletben kell tartani, hogy a baba "élőlény" a gyermek számára.

"A baba az ember képmása, ezért alkalmas arra, hogy fejlessze és élénkítse a növekvő gyermek énképét."  

Freya Jaffke: Játékkészítés gyermekeknek.


Néhány szó a waldorf babáról:


A waldorf baba elkészítésének van elméleti háttere is, ezek közül kiemelek néhányat, amelyeket fontosnak tartok.
Az egyik leglényegesebb tulajdonsága talán az, hogy a baba elkészítéséhez szükséges a munka folyamatában való elmélyülés, a pontosság, a gondosság és a magunkkal szembeni igényesség. Itt egy bennsőséges viszonyról beszélek, amely "lelket" ad a babának, kialakítja a karakterét ,és egyedivé teszi.
A gyermekek a saját érzelmeiket vetítik babáikra, saját magukat látják benne, mivel a waldorf pedagógia ezt tiszteletben tartja, és igyekszik segíteni a gyermeket ebben, ezért a ennek a típusu babának egyáltalán nincs, vagy csak jelzésértékű az arca. A szemük egy pötty, a szájuk egy vonal, így tudhat a baba sírni, nevetni, kiabálni, aludni, tulajdonképpen bármit, amit egy gyermek el tud képzelni. Némely babának készíthetünk orrot, kidolgozhatjuk részletesebben a testét is, de véleményem szerint ezzel csakis a felnőttek igényeinek tennénk eleget, mert a gyermekek kicsit sem hiányolják ezt a részletes gidolgozást.
Fontos még az is, hogy a babák elkészítéséhez kizárólag természetes alapanyagokat használjunk: a test és a ruhák pamutból, vászonból vagy más természetes anyagokból készülnek; a tömőanyag pedig kizárólag gyapjú lehet.
Azt is figyelembe kell venni, hogy kinek készülnek ezek a babák. Az álommanó puha, gyűrögethető, bafalható, megmarkolható, biztonsággal lehet adni már a legkissebb gyermekeknek is. 



A nem levehető ruhás manó-babák (pl. a fenti képen látható baba) már nagyobb gyermekeknek való, nagyobb méretűek, lehet őket ölelgetni, és már szerepjátékhoz is kiválóak. A hajuk nem fésülhető, és gyakran rávarrt sapkát viselnek. Ezek a babák inkább az óvodás koru gyermekeknek lehetnek nagyszrű társai.
A nagyobb gyermekek, akik már tudják öltöztetni, vetkőztetni babáikat, jobban örülnek egy levehető ruhás babának, akinek lehet a haját fésülni, és lehet neki új ruhát meg cipőt készíteni.







Ötleteimhez a következő könyveket szoktam használni:
  • Kreatív játékok kisgyermekeknek
  • Kreatív játékok 2-4 éves gyermekeknek 
  • Népi játszóház - szöveggyűjtemény és segédanyag a népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam hallgatói számára.
  • Nemezelt Játékok - Nagy Mari és Vidák István

Népszerű bejegyzések