Természetes festés – gyapjú

Biztos titeket is érdekel, hogyan lehet növényekkel gyapjút festeni :) Az emberek akkor is szép, színes tárgyakkal, anyagokkal vették körül magukat, amikor még nem volt ennyi szintetikus színezék. Arra gondoltam, miért ne csinálhatnám én is hasonlóan; megpróbálom bár a felhasznált gyapjút természetes festékekkel színezni.
E természetes színezékeket megtaláljuk a kertünkben, a mezőn, az erdőben, de még otthon, a konyhánkban is – általában elterjedt, közönséges növények. Gyűjtésnél mindig vigyázzunk arra, hogy ne ritkítsuk meg nagyon a növényt, lehetőleg több tőről szedjük. Gyűjtőnaplót is vezethetünk, melyben megjelöljük a gyűjtés helyét, idejét, a begyűjtött anyag mennyiségét, jó szolgálatot tehet továbbá egy növényhatározó is. 

2015. szeptember 20., vasárnap



Nyolcadik rész: gyapjúfestés aranyvessző virágával

Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis

Szintén a kertünkben él ez a különleges megjelenésű növény. Minden nyáron megcsodáltam, hogy milyen magasra nő és milyen sokáig virágzik, de úgy igazán nem törődtem vele, nem is néztem utána, hogy milyen növény lehet, csak örültem, hogy van.
Pár nappal ezelőtt – amikor a karmazsinbogyóról kerestem infókat – akadtam rá a neten egy külföldi oldalra, ahol gyönyörűszép gyapjúfonalakat festettek az aranyvessző virágával, így tudtam meg, hogy még egy festőnövény nő a kertemben.
Be is gyűjtöttem belőle úgy két nagy maroknyit, és körülbelül egy liter vízben feltettem főni. 
Míg a növény főtt, a nyers gyapjút előkészítettem a festéshez, főztem egy órat a szappanos páclében, majd kitisztáltam.
Az aranyvesszőt negyven perc főzés után leszűrtem, a kapott léhez hozzáadtam egy csésze ecetet és egy evőkanál sót, ezzel elkészült a festőlé. Jöhetett a festés! :)
Az előkészített gyapjút beleraktam a fövő festőlébe és főztem legalább harminc percig, majd hagytam kihűlni, aztán ismét főztem harminc percig. Ha hagyjátok a festőlében kihűlni a gyapjút, majd újra felmelegítitek, intenzívebb lesz a színe. Ha pedig kiveszitek a festőléből, hagyjátok megszáradni, majd ismét visszateszitek és főzitek, akkor sötétebb árnyalatot kaptok. Ez a módszer bármelyik festőnövénynél alkalmazható. Lehet bátran kísérletezni!
Íme az eredmény tisztálás és szárítás után :)


2015. szeptember 18., péntek

Hetedik rész: gyapjúfestés karmazsinbogyóval


Karmazsinbogyó vagy alkörmös – Phytolacca americana

A kertben találtam ezt a csodaszép színű növényt, nem tudtam, hogy virág vagy gaz, ezért rákerestem a neten, hamar kiderült, hogy már régóta használt festőnövény. 
Begyűjtöttem belőle vagy fél kilónyit, a bogyókat külön tálba szedtem a szárról, kanállal összenyomkodtam, majd töltöttem hozzá egy liter vizet.
Míg a bogyók áztak, előkészítettem festéshez a gyapjút (erről már többször is írtam, ez a szappanos pácolás).
A bogyós masszához töltöttem még egy liter vizet, hozzáadtam két és fél deci ecetet, aztán feltettem melegedni. Ilyen lett a festőlé színe:
Mikor főni kezdett, beletettem a gyapjút, majd főztem körülbelül egy órat. Nem lett rossz színe, de úgy gondoltam, hogy ebből többet is ki lehet hozni, ezért hagytam kihűlni, majd töltöttem hozzá még egy deci ecetet és ismét főztem egy ideig. A színe csak nem volt elég élénk, ezért hagytam egy éjszakát állni. Majd másnap reggel láttam, hogy szép, erős színe lett. Kivettem a gyapjút, kiöblítettem hideg vízben és kiterítettem száradni :)



2015. szeptember 10., csütörtök

Hatodik rész: gyapjúfestés spenótlevéllel


Spenót vagy paraj – Spinacia oleracea


Kicsivel több, mint egy kiló spenótot vásároltam a mai festéshez. A gyapjút (kevesebb, mint 100 grammot) előző este előkészítettem, hasonlóan, mint  a diós festésnél: egy tál vízben feloldottam egy fél mosószappant, ebbe a lébe áztattam bele a gyapjút, majd festés előtt tiszta vízben kiöblítettem.
Megmostam a leveleket, majd főztem egy jó bő órát körülbelül két liter vízben. Leszűrtem a festőlevet, majd beletettem az előkészített gyapjút és főztem szintén egy órát. Hagytam kihűlni, majd ismét főztem pár percig. 
Végül, amikor teljesen kihűlt, kivettem a már megfestett gyapjút, jól kicsavartam és kiterítettem száradni.
A végeredmény világos, zöldes-sárgás szín lett :)





 2015. szeptember 8., kedd


Ötödik rész: gyapjúfestés diólevéllel

Közönséges dió – Juglans regia

A már több mint két éve abbamaradt festőprojektemet szeretném most egy újabb kísérlettel bővíteni. Diófaleveléből nyert festőlével fogom megfesteni a gyapjút, éspedig úgy, hogy a festőléhez nem teszek sem sót, sem ecetet, sem pedig timsót :)
Lássunk is neki!
Egy tál vízben feloldottam egy fél mosószappant (legjobb lenne a háziszappan), ebbe a lébe áztattam bele a gyapjút, majd festés előtt tiszta vízben kiöblítettem. Ez azért szükséges, mert így a gyapjú szálai felpuhulnak és könnyebben beszívják a festéket.
Körülbelül egy kilónyi diólevelet megmostam és felaprítottam. Majd beletettem a festőfazekamba, annyi vizet töltöttem rá, ami ellepte, és körülbelül egy órát főztem.
Leszűrtem a festőlevet, majd beletettem az előkészített gyapjút. Egy óra főzés után levettem a tűzről, hagytam teljesen kihűlni, majd ismét főztem tíz percig. Végül, miután kihűlt, jól kicsavartam és kiterítettem száradni.
A végeredmény világos, barnás szín lett, hasonló a dióhéj színéhez :)



2013. szeptember 1., vasárnap


Negyedik rész: gyapjúfestés a bodza termésével

Fekete bodza vagy festőbodza – Sambucus nigra 

Rég volt már az utolsó gyapjúfestés, pedig annyi növényt kinéztem magamnak erre a célra. Sajnos időben nem úgy jött ki a lépés, ahogyan elterveztem. Így, amit lehet, most szeretnék bepótolni.
A kertünkben van néhány bodzafa, s mivel a termése most érik be, arra gondoltam, nagyonis aktuális lenne bodzával festeni :) 
Kétkedve fogtam neki, mert több leírásban is olvastam, hogy a bodza csak akkor adja ki a színét, ha timsóval keverem a festőlevet és előre beáztatom szappanos lébe a gyapjút. Végül úgy döntöttem, az eddig alkalmazott módszer szerint fogom megfesteni. 
Mindent úgy csináltam, mint az eddigi három festésnél; csak sót, meg ecetet tettem a festőlébe, és csodálatos színt kaptam, mely nagyon is hasonlít a bodza termésének a színére. Lehetséges, hogy ha nem gyapjút, hanem lenvásznat vagy más anyagot festenék ugyanezzel az eljárással, nem lenne meg a kívánt hatás.
Bátran próbáljátok ki ti is! :) 
Körülbelül egy fél kilónyi bodzát beletettem a festőfazekamba, annyi vizet töltöttem rá, ami jól ellepte, majd háromnegyed órát főztem.
Miután leszűrtem, hozzáadtam 1 nagy csésze ecetet és 3 evőkanál sót, majd főztem még néhány percig. Az alábbi képen láthatjátok, milyen színű volt a festőlevem :)
Ezután beletettem a gyapjút, annyit, amennyit bőven ellepett a festőlé. Két árnyalatot festettem: a világosabbat 5 perc főzés után kivettem a léből, a sötétebbet 1 órán keresztül főztem.




2013. május 5., vasárnap


Harmadik rész: gyapjú festése vöröskáposztával

Vöröskáposzta – Brassica oleracea convar. capitata Alef. var. rubra



Vöröskáposztával festeni már egy kicsit bonyolultabb, mint céklával és hagymahéjjal. 

A gyapjút festés előtt előkészítettem, a következő módon: 
egy tál vízben feloldottam egy fél mosószappant (legjobb lenne a háziszappan), ebbe a lébe áztattam bele a gyapjút, majd festés előtt tiszta vízben kiöblítettem. Ez azért szükséges, mert így a gyapjú szálai felpuhulnak és könnyebben beszívják a festéket.
Egy kisebb fej vöröskáposztát felvágtam, majd töltöttem rá 1,5 liter vizet, ehhez még hozzáadtam 3 evőkanál sót és 2 csésze ecetet. Ez azért fontos, mert a vöröskáposzta – számos egyéb növényhez hasonlóan – eltérő pH-értékű közegekben más-más színt ad, és én azt szerettem volna, ha egy rózsaszínes, lilás színt kapok. Ez nagyjából sikerült is, nagyon meg vagyok elégedve a kapott színnel :)
Miután hozzáadtam a sót is, meg az ecetet is, egy órán keresztül főztem, nem túl erős lángon, majd leszűrtem. A kapott festőlébe beletetettem a gyapjút, amennyit éppen ellepett, és főztem 30 percig. Nagyon világosnak találtam a kapott színt, ezért a gyapjú felét bennhagytam a festőlében, megvártam, míg kihűl, majd ismét főztem 15 percig. Így intenzívebb árnyalatot nyertem. A legsötétebb árnyalatot úgy kaptam, hogy miután kivettem a gyapját a festőléből, nem tisztáltam ki, hanem kiterítettem. Amikor megszáradt, akkor még viszzatettem egy fél órára főni ugyanabba a lébe.




2013. április 26., péntek



Második rész: gyapjú festése céklával



Úgy döntöttem, hogy előbb a konyhámban megtalálható festőnövényeket teszem próbára, ezért választottam a második kísérletemhez a céklát.



Cékla – Beta vulgaris convar. crassa provar. conditiva



Azt az eljárást használtam itt is, mint a hagymahéjjal való festésnél. Sok helyen olvastam, hogy festés előtt pácolni kell a gyapjút timsós oldatban, de én ezt elhagyom amíg lehet :) Csak ecetet használok, amitől a gyapjú jobban megtartja a színét. 
A céklát megmostam, hámozás nélkül hasábokra vágtam két nagy céklát 1 liter vízhez, majd főztem 30 percet. Leszűrés után a festőlébe töltöttem egy csésze (2,5 dl) ecetet, beletettem a gyapjút és gyenge tűzön főztem 30 percig.
Meglepő, hogy a céklától mennyire elütő színe lett a gyapjúnak. 30 perc főzés után kaptam egy enyhén rózsaszínes, inkább sárgás, rezes színt.
A gyapjú háromnegyedét benne hagytam a festőlében, megvártam, hogy kihűljön, majd ismét főztem 15 percig, így egy intenzívebb árnyalatot kaptam. 
Kiterítettem száradni, miután megszáradt, a sötétebb árnyalatunak a felét visszatettem a festőlébe és ismét főztem 15 percig, így kaptam meg a harmadik, legsötétebb árnyalatot. 
Ezt a folyamatot meg lehet ismételni annyiszor, ahány árnyalatot szeretnénk. Ha a festőlében hagyjuk kihűlni a gyapjút, majd újra felmelegítjük, akkor intenzívebb lesz a szín. Ha pedig kivesszük a festőléből, hagyjuk megszáradni, majd ismét visszatesszük és főzzük, akkor sötétebb árnyalatot kapunk. Tapasztalatom szerint a cékla nehezebben fogja meg a gyapjút, mint a hagyma, több ideig kell főzni, ahhoz is, hogy egy halvány árnyalatot kapjunk. Lehet bátran kísérletezni :)


2013. április 22., hétfő

Első rész: gyapjú festése hagymahéjjal

A növényekkel való festés számomra is kihívás; noha szintetikus színezékekkel már több alkalommal próbálkoztam – több-kevesebb sikerrel –, akármilyen jól sikerült a festés, nem igazán voltak természetesek a színek. Ezért fogok most neki növényekkel festeni, és mert számomra csodálatos dolog, ahogyan egy növény képes teljesen átadni a színét. Na de akkor fogjunk is hozzá :) 

Fehérhagyma – Allium cepa
A félreértések elkerülése végett: ezt a hagymafajtát nálunk, Erdélyben jellemzően fehérhagymának nevezik, Magyarországon viszont vöröshagymaként ismert.
Meghámoztam néhány hagymát, körülbelül 1 liter vízhez két marék hagymahéjat adtam, 15 percig főztem, majd leszűrtem, az így kapott festőléhez pedig hozzáadtam egy csésze (2,5 dl) ecetet. Ebbe raktam bele a gyapjút (csak annyit, hogy a festőlé éppen ellepje!), majd ezt is 15 percig főztem lassú tűzön, de lehet kevesebb vagy több ideig is főzni, attól függően, milyen árnyalatot kívánunk elérni.



Ezután kivettem a gyapjút, tiszta vízben alaposan kiöblítettem, majd kiterítettem száradni. 



Teltebb színt kapunk, ha a gyapjút a festőlében hagyjuk kihűlni, és sötétebbet, ha öblítés nélkül kitesszük száradni, majd amikor megszáradt, ismét visszatesszük főni a festőlébe.
Jól megfigyelhető, hogy a megfestett gyapjúnak majdnem olyan színe lett, mint a hagymahéjnak, ami őszintén lenyűgöz – kíváncsi leszek, más növények esetében ugyanígy történik-e.


Vöröshagyma

A félreértések végett: ezt a hagymát mi, erdélyiek nevezzük vöröshagymának, Magyarországon azonban lilahagyma a neve.
Ezzel a hagymával is ugyanúgy történik a festés, mint az előzővel, ezért csak képekkel mutatom be a folyamatot. Különbség csak a végeredmény tekintetében mutatkozik, ez a hagyma ugyanis nem lilára festi a gyapjút, hanem valamiféle rezes, barnás-vöröses árnyalatúra.







Végül a két különböző hagymahéjjal festett gyapjú:  



Megjegyzések

  1. Hasznos infok, nagyon tetszett, koszi a megosztast!

    VálaszTörlés
  2. Szia! Szerinted működhet ez a festési technika pl egy ikeás báránybőr utánzaton is? (Tejn a neve)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Utána néztem, hogy miből készült az a báránybőr utánzat és nem hiszem, hogy működne rajta ez a festési technika, mivel műanyagból van és nem lehet 30 foknál melegebb vízbe tenni, és nem is hinném, hogy a növényből kinyert festőlé megfogná. Talán a textílfesték megfogná, de akkor olyan festéket kell keress, amit szintetikus anyagok festéséhez használnak...vagyis nem kell főzni az anyagot a festőlében, csak áztatni. Remélem, hogy kielégítő választ adtam....de ha még lesz kérdésed írj bátran! :)

      Törlés
  3. Köszönöm a választ :) Remélem találok ilyen festéket! :)

    VálaszTörlés
  4. Szia! Szerinted ez a festési technika 100 % merinói gyapjú késztermékkel (sapka) is működhet? A forralás miatt bizonytalanodtam el csak igazából.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések